HTML

Miről írok?

Sminkmesterként sminkről. Masszőrként masszázsról, protokollosként protokollról, bölcsészként kultúráról és NŐKÉNT...a világról. www.goldenapplestudio.hu

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Linkblog

Friss topikok

  • Izza Sandor: Hat igy is van (2015.10.26. 21:05) Tessék, csak beszélnem kellett róla
  • Mókusélet: Olyan jóóóóó ilyeneket olvasni.Különösen 23-tól felfelé....mondjuk a viharost nem ide sorolom :-) (2011.06.27. 16:28) 30 szösszenet
  • pancsolos: Ennek örömére megszámoltam az enyémeket.. 62. És kb 50db Sale e Pepe és Good Food... Vannak köztük... (2011.06.03. 18:27) Nos, a tegnapi listából semmi nem jött velem haza, viszont vettem
  • jikka: ó, a változás jó, a harminc meg nem is annyira rémes, hidd el, tapasztalat, és (nem) mellesleg a l... (2011.05.24. 21:03) Erről-arról
  • muzlid: @GoldenApple: Hát nem egy Salamender, de az ár/érték arány rendben van. (2011.05.18. 10:38)

Női vitaminok...smink, szépségápolás, masszázs, forró kávé. És még ki tudja, mi minden.

2008.12.08. 18:07 GoldenApple

Barna

Címkék: szín

Unalmas? Ugyan... Csokoládé, kakaó, füstbarna, mokka, fahéj, latte macchiato, őzikebarna, vörösesbarna, hogy csak a top favoritokat említsem.

Kakaó. Olyan habos, hatalmas bögrében és piros-fehér csíkos szívószállal. Tudom, tudom, így nem olyan trendi, és színben nem annyira  mint a Starbucks-féle, de mindnképp a gyerekkoromat idézi. Nagy bögrében, és a művelet végére laposra rágott szívószállal. Ebbe a gondolatkörbe tartozik még a Varázsceruza, Lolka-Bolka, Bob és Bobek.

Vagy a barna kordbársony. Tudom, már az sem divat, de nagyon szeretem. Nekem mindig a gimnáziumi éveim jutnak eszembe róla, mikor törökülésben puncsos mignont majszolzunk a kémia szertár előtt, színes tintákat vettünk a töltőtollba, alig vártuk, hogy eljöjjön a hétvége, és menjünk bulizni. Szerintem éveket adtunk volna az életünkből, ha tudtuk volna, hogy kivel fog összejönni az iskola szépfiúja, ha hirtelen megtanulunk normálisan magassarkúban járni (ez akkor még vágyálomnak tűnt), vagy ha sejtettük volna, hogy az érettséginél sokkal nehezebb dolgok is várnak majd ránk. A tiniknek szóló "ki-mit-tud" és "válasz mindenre, amit mindig tudni akartál, de soha nem merted megkérdezni" szekciónkon belül az eheti okosság az az, hogy soha de soha ne vegyél fel még sietségből se barna kordbársony nadrághoz zöld felsőt. Még akkor se, ha az indulás előtt fogmosásnál köldökig akvafressbe borítottad a fehér pulcsidat. Velem megtörtént, mikor még fiatal voltam és bohó, és egész nap úgy mászkáltam az iskolában, mint vmi qrva nagy, lombos fa. Vagy díszlet a Piroska és a farkashoz. Vagy valami messziről ideszakadt erdészlány.

Szeretem a sötétbarna, már bordósba hajló körömlakkokat. Madonna matadoros You'll see és Take a bow számai óta gondolom nem vagyok egyedül a rövid köröm-sötét körömlakk rajongással, az meg pláne külön élmény, hogy az előbbiben egy csodaszép hálókocsi ablakában jelenik meg a D.Í.V.A. (ugye már-már közhely, hogy nem ő a legjobb énekesnő és nem ő a legjobb nő a világon, mégis mindenki ismeri. Nos, az első 2 tulajdonsággal én is bírok, mégsem ismer az egész világ...Hö!)

És hogy mi ennek a posztnak az apropója? Hogy kaptam egy csodaszép barna szemfestéket. Ami akár unalmasnak is tűnhet, meg felvetődhet a ki-a-fenének-kellhet-egy-barna-szemfesték? kérdés.

A válasz az, hogy mindenkinek. (Bud Spencer, a hentes bácsi és a gázóra leolvasó néni kivétel. Nekik nem kell.)

6 komment

2008.12.04. 16:23 GoldenApple

Újabb fotózás

Címkék: smink munkáim

Hókirálynő. Piszok merész, kék a haja, tele van tetoválással és gyönyörű az arcbőre. Igaz, a fotóssal a hajunkat téptük, mert a swarovski köves fülbigyó helyett azt a 100% PVC atomnarancssárgát tette a fülébe.

Mosolygós, kedves és meglehetősen szokatlan jelenség a lány. Irígy vagyok, mert én nem vállalnám be, és bátor ő, mert ő megteszi.

Mondta, hogy vadulhatunk, bevállal ő bármit sminkben, de mikor ott ült előttem, tiszta arccal... döbbenetesn gyönyörű volt. Nem vitt rá a lélek, hogy "besminkeljem", inkább csak így, csak egy pár kép erejéig, de legyen így is róla kép... Nem, nem a maskara teszi, ilyen ő valójában, dacos mosoly a száj szélén...

Sima egyszerű tusvonal ment a porcelán alapozás fölé, nagyon natúr a száj és egy csepp gyémántfehér csillámpor a belső szemzugba. Már csak egy kérdésem maradt: ő biztos, hogy nem akar hasonlítani, de szerintem nagyon hasonlít az arca. Csak szerintem ?

 

6 komment

2008.12.03. 13:59 GoldenApple

Bárcsak...!

Valahogy az év utolsó hónapja számomra mindig maga a varázslat. Jön a Karácsony, legálisan lehet egy raklapnyi bejglit enni, jön a csillogó-villogó karácsonyi csomagolópapír-áradat, az angyalkás fenyődíszek és a forraltbor a Vörösmarty téren. Meg kolbász mustárral, az nem annyira Kareszos (muhahaha), de roppant finom. Végiggondoltam, hogy mit kívánok magamnak és szeretteimnek erre a hónapra, és a szokásos egészség-béke-szeretet-nyugalom kvartetten túl hirtelen egy csomó hülyeség is az eszembe jutott. Mármint hogy ezeknek örülnék decemberben.

  • összejönne végre a CIB bankos doki meg az ápolónő
  • nem esne folyamatosan az eső
  • minden fenyő-, mézeskalács-, fahéj-, és narancsillatú lenne hosszas konyhai nyammogás nélkül is
  • gyártanának több olyan csizmát, amibe belefér a vádlim
  • elindulna már az új honlapom
  • ha gyönyörű, furakodástól, nyomulástól és kínai tömeggagyitól mentes Ünnepeink lennének
  • sok extrém, gyönyörű és kreatív fotósorozatnál sminkelhetnék
  • végigheverhetnék egy igazi, luxusosságos kényeztető napot hátmasszázzsal (jah...ki a fene masszírozza a masszőrt??), meg arcpakolásokkal, meg pedikűrrel meg egy pohár finom rozét is kapnék...
  • sétáknak, szánkózásoknak (bár ha a Medvével kellene osztoznunk a szánkón, valószínűleg úgy csapódnánk be a hegy aljába, mint a szputnyik).
  • igazi csokinak, mely hírből sem ismeri a "tejbevonó" kifejezést. Meg tejnek, ami nem is tudja, hogy mi az, hogy "reggeli ital".
  • ha adnék és kapnék szépeket és jókat, csillogósat, illatosat, dédelgetnivalót. Sípolós farú falovat meg toronyórát lánccal.

 

Hmmm...

 

 

 

 

9 komment

2008.11.29. 20:57 GoldenApple

Folyt. köv.,

Címkék: tecciktudni

ahogy ígértem, lesz itt minden, mint a búcsúban, bugyis néni, Beethoven, marcipánburgonya és halálos negró. Kezdem sorban.

Koncertre mentünk a Zeneakadémiára, egy ismerősünk ismerőse volt a karmester, és a "hurrá! kultúrprogram! és estélyi táska! meg estélyi smink!" jegyében örömmel és dagadó bokával kezdtem készülődni (természetesen Medvét leküldtem glicerinért a már említett Mixing Mediumhoz). Pici varázslat, aranyszínű, szikrázóvá tett szemfesték és hajrá a Zeneakadémia.

A kicsit furcsa este úgy kezdődött, hogy a Király utcai zebránál egy néniről lépés közben kompletten leesett a nadrág. Bokáig. Meglepett fej, bokánál rogyadozó nadrág, kétségbeesett próbálkozás a zebra közepén, hogy felcibálja magára a nadrágot, de a férje nagyon siet és neki nem marad más, mint utánaordítani: Várjámá papa, leesett a gatyám...

Szinte berobbantunk a Zeneakadémiára. Én a nevetéstől fulladozva (hahotázva, gurgulázva, térdet csapkodva... tudom, hogy nem elegáns, da basszus, Te mit tettél volna? Állsz ott fapofával? Naugye!!), szóval én a nevetéstől fulladozva, Medve meg csendben és egy félszeg, amolyan "bocs, világ, ez a vinnyogó némber a feleségem, és még sokasodni is fogunk, tehát a genetikai állománya öröklődni fog" fejjel. Az már csak az hab a tortán, hogy a köszönés után sikerült egyből ezzel a sztorival indítanom a Medve kollégáiból álló társaságban.

Elkezdődött az előadás (szükségtelen megemlítenem, hogy annyit pislogtam, hogy Medve azt hitte, hogy vmi idegrendszeri problémám van, pedig csak a csillogós szemhéjamnak akartam megfelelő marketinget csinálni).

A menü Beethoven D-dúr szinfóniájával indult, de egy idő után elvonta a figyelmemet a mellettem ülő 2 néni: ott ültek, édesen, kedvesen, 2 idősebb hölgy, bájosak voltak, csinosak, elegánsak, de egyfolytában pakoltak, zsepike, szemüveg, csokika, cipzár, vissza, persze, megfogom, látod, jaj, de helyes!

Majd szerencsére szünet lett, és Marcipánburgonya a büféből (hajrá, Norbi), és rohanás (ccöccö...bicegés) fel a 2. felvonásra. Gyors ellenőrzés: a sminkem tökély. Ugye, milyen szépen csillog? Ugye.

A két néni nem adta fel. Weber A bűvös vadász nyitányánál beleerősítettek az idegesítsük fel a mellettünk ülőt hadműveletbe: Negró után kutattak a táskában, ha meglett, és esetleg megették, elropogtatták, akkor kézben maradt a cukorkapapír, lehetett nyomorgatni (gondolom a qrva nagy izgalmak miatt: belép-e a tuba? jól szól-e a cselló???)

Sarastre Carmen-fantázia op.25-nél (na? nem semmi, mi? na jó, ne ájulj el, a lapról lestem le...) ott már a hardcore verziót választották: a néni a cukorkás csörgös papírral turkálta a fogát, és hangosan dícsérték a jóképű hegedűvirtuózt (Jaj, de helyes!), kommentálták az összes eseményt (Figyelj, most jön a fuvola! Figyelj! Jaj, nem...most...MOST! Figyelj) és bocsátkoztak etnikai találgatásokba és merültek szupi társasjátékokba (számoljuk össze, hány ferdeszemű van a zenekarban! Jó!! Számoljuk!)

Ezen a ponton már nem tudtam a zenére figyelni, csak forgattam a szemem és izzadtam, mint örömlány a templomban. Megállapítottam, hogy a plafon úgy néz ki, mint egy rakás antik müzli (de szép müzli, nem cinkelésből mondtam!), és hogy biztos milyen jó lehet a díszpáholyból, mert onnan lehet látni a karmester fejét, és az olyan vicces.

És ekkor megláttam a bugyis nénit a díszpáholyban.

Ez volt az est utolsó hasznos infója számomra, az agyam leblokkolt, a szervezetem hibernálta magát, és tudtam, hogy most kell egy hatalmas alvás, hogy fel tudjam dolgozni a mai napot.

Kiborultam, mint a tele bili, nem tudtam, hogy sírjak-e vagy hisztérikusan nevessek, hazafele a villamoson végig ezt ecseteltem életem drága értelmének. Medve látta, hogy vergődök, és olyan édesen, ahogy csak Ő tudja, megsimizte az arcom, és biztosított arról, hogy semmi sem baj, nyugodjak meg, mert(!) csodálatosan csillog a szemfestékem. És engem ez megnyugtatott. Még akkor is, ha tökéletesen biztos vagyok benne, hogy fogalma nincs, hogy hol/mit/miért/ésegyébkéntis-miakülönbség dicsért ennyire. Egyszerűen csak jót akart.

 

És most úgy biggyesztem ide a "bocs a hosszú posztért" megjegyzést, mint tinikorunk levelezésénél a "bocs, a ronda írásért"-et szinte kötelező utolsó mondatként.

1 komment

2008.11.29. 20:10 GoldenApple

Na ez nem lesz rövid...

Címkék: smink

ugyanis tegnap mintha rámszakadt volna az ég, annyi dolog történt. Kezdhetném úgy, hogy ez a nap is úgy indult, mint a többi, de nem kezdem. Ez a nap ugyanis úgy indult, hogy kificamítottam a bokámat. Bár úgy jobban hangzik, hogy megmentettem Drazsé életét... a kis hülye beszambázott a lábam alá, és ha nem tekerem lehetetlen pozícióba magam, akkor menthetetlenül szétlapítom a kis görényt (memo: el ne felejtsem a közeljövőben lecserélni egy aranyhalra).

És (éssel nem kezdünk mondatot) ezen a ponton ugrottak az aznapi vendégek és egy fotózás is, viszont hogy minden rosszban legyen valami mégrosszabb, a férj (Medve) teljesen ráindult a témára (Nyuszkó, bekented? jegelted? jeges borogatás? bokavédő rajtad? ecetes dunsztkötés? orvoshoz menjünk? amputációt intézzem?)

Hogy azért valami jó hír is legyen, egy kedves olvasónak köszönhetően sikerült ráakadni a tökéletes otthoni  Mixing Medium receptre. A Mixing Medium a MAC Pro egyik csodás terméke, annyit kell róla tudni, hogy csodálatos fényt, mélységet és csillogást ad a selyemporoknak, csillámos szemhéjfestékeknek és pigmenteknek. Nem ragad, nem csíkozódik és csodaszép tartós lesz tőle a feltett cucc.

Nos, ezt otthon is elő lehet állítani, nagyon egyszerűen: glicerin kell csak hozzá és szénsavas ásványvíz, ezt kell összekutyulni, mégpedig úgy, hogy 1 rész glicerinhez adunk 3 rész vizecskét (lehetőleg minél kevesebbet gyártsunk belőle, mert a felhasznált mennyiséget kb 1-2 hét alatt el kell használni, szóval mindig csak egy iciripicirit keverjünk össze. (A neten ügyesen úgy oldották meg, hogy a glicerines üvegcse kupakja volt a mérőegység). A cuccmuccot kis fújós üvegbe tegyük, hogy miután felvettük az ecsetre a festéket, egy picit tudjunk fújni rá ebből a varázskotyvaszból, és ha ezzel megvagyunk, akkor már csak kenni kell.

Szuperül működik!

 

(folyt.köv., mondtam, hogy nem lesz rövid. De megszakítom a blogot, hogy tudj

a., munkát mímelni

b., gyereket leszerelni /tisztába tenni/ altatni

c., ki tudj teregetni vagy tudj kaját adni a pasidnak

d., ki tudd festeni a körmödet

e., vagy valami. leginkább vagy valami.

f. ja, és a legfontosabb!!! próbáld ki a mixing mediumot!! addig úgyse' nyugszol:D)

 

3 komment

2008.11.26. 11:50 GoldenApple

Mézkirálynőim!

Címkék: bőrápolás

Meg kell, hogy mondjam, tarolt a méz. Sokan-sokan-sokan írtatok, én meg bőszen olvastam, iktattam, de a konklúzió ugyanaz: borostyánszín-ragacsos-édes csodába burkolózunk télen.

A szőlőzsírok közül egyértelműen és toronymagasan a labello mézes stiftje lett a nyerő. Utána a Lush Lip Service lett a befutó.

 

Téli hajápolásban a L'Oreal új, méhpempős Jaj-de-csillogó-és-hosszú-a-hajam-os Penelopés nyert, toronymagasan, a 2. pedig a száz forintos boltokban kapható Honey néven futó, brutális csomagolású mézes hajbalzsam, sampon.

 

Téli bőrápolás. Na ez édes volt, és retro, győzött a NIVEA, semmi flanc, a kék dobozos, sőt, ez olyan szinten nyert, hogy vitte a kézkrém kategóriát is.

Téli smink: a krémes alapozók nyertek, bár márkára mindenki mást írt, de határozottan ez a kategória mindegyik felemlegetett termék. Krémesen, fényvédősek és szuperül táplálják a bőrt.

És meg kell állapítsam (szomorúan:P), hogy mi nők önző dögök vagyunk, abban a pillanatban, hogy nekünk megvan a sampon, balzsam, pót hajbalzsam, vész hajbalzsam, hajkrém, pakolás, lakk, arckrém, szérum, szemkörnyékápoló, lemosó, tonik, arcpakolás, nyak-és dekoltázskrém, melápoló olaj, testápoló, cellulit zselé/krém/hab, könyök- és sarokápoló, lábkrém, kézkrém... nos, abban a pillanatban magasról lesz@rjuk, hogy életünk párja mit ken magára. MUHAHAHA:D

Talán kaptam egy erőtlen próbálkozást a neutrogena kézkrémre és egy hidratáló krémre... asszem...

5 komment

2008.11.24. 09:10 GoldenApple

Tél anno

Címkék: város

"A tél a véget nem érő vacsorák évadja volt, a sültekkel, kolbásszal, sonkával, szárnyassal, vaddal roskadásig megrakott asztaloké. A hozzávalót vidékről küldték a családoknak. A belvárosi üzletekben ilyenkor megsűrűsödött a nedves szőrme, a bőr, a krémes sütemények és a parfümök illata. A karácsonyvárás ideje volt, a táncos összejöveteleké, báloké. A fiatalság a Budapesti Korcsolyaegylet jégpályáján randevúzott, a Városliget befagyott taván, ahol hétköznap esténként villanylámpák világítottak.

Ha az Oktogonon vígan lengett a klub kis kék zászlaja, akkor mindenki tudhatta, hogy a jég elég kemény a korcsolyázók -és a flörtölni vágyók- számára. A klubházat fűtötték, akár a kemencét, ablakai úgy világítottak a sötétban, mint a kályha máriaüvege mögött izzó vörösség odabent a váróhelyiségben. Az olajos bőr, a szénfüst és a gyalulatlan padlón olvadozó jég szagától nehéz levegőben pletykálkodhattak a lányok "gardedámjai". Az évszakok és a vágyak határozottan elkülönültek egymástól, határozottabban, mint mostanában."

(John Lukacs)

Szólj hozzá!

2008.11.19. 12:12 GoldenApple

Metált bírod?

Címkék: smink

Az előző olvasó kérdésre válaszolva: ezzel készült az előző smink. Ezzel a csodagyönyörű, ám általam először szkeptikusan fogadott MAC csodaságos-minerális-generálissal.

Ahogy a fotósom találóan mondta, jaj, de Pepsi-reklám formája van Coca-cola színekben...és igaza van!

A bordónak van egy kis arany beütése élőben, a fekete csillog és szuperül formázható, nyújtható, satírozható, az ezüst meg csodaszép a szemöldök alá. Mindhárom szín fémes, metálos, nevük pedig így, hármójuknak egy rakatban Danger Zone. Komoly.

3 komment

2008.11.18. 11:06 GoldenApple

újabb munka...

Címkék: fotózás smink munkáim

7 komment

2008.11.16. 18:35 GoldenApple

Hiába, no,

Címkék: férfi

az ember lányának hízik a mája, amikor rájön, hogy minden férfi okítható. Az apró sóhajtól (beletalált a zoknival a szennyesbe a Drága) a nagy, mindent elsöprő "dagad-a-mellem-és-szétfeszíti-a-büszkeség"-ig (Swarovskit nekem, Karácsonyra, Kicsim? Hú, de meglepődtem, nem is gondoltam -cöcöcö, sátáni mosoly- volna rá...) terjed a skála. Valahol a kristálykarkötő töltési szintjén van, amikor rájövünk, hogy életünk párja megérti, elfogadja, támogatja szakmánkat, munkánkat, hivatásunkat. Az már csak hab a tortán, ha külön inspirál, és saját ötletei is vannak.

 

Öööööööööööööööööö

 

Ez történt velünk valamelyik nap. Épp valami borkóstolóra indultunk volna, amikor Medve kitalálta, hogy igen, EZ a qrva jó pillanat arra, hogy megcsinálja a csempét a vécében , ugyanis kifúrták és vissza kellett pótolni a falból egy darabot. Summa summárum, 40 perc az indulásig. Csempe kivág, valami ragacsos nyunnyadékkal befúj, helyére illeszt, ellentart, áll a vécében, küzd a csempével. Én egy hangyafingnyit idegesen sminkelek (20 perc van hátra és még nem fürdött), hajam belőve, csini csizma a lábamon (itt szeretném megjegyezni Drágám, ha beleolvasnál a blogomba, hogy nem új, csak újnak néz ki, és nagyon szeretlek, Te vagy a legungyulibungyulibb, és most gyoooorsan olvass tovább). Jelentős késéssel ő is kész, autóba vágódunk, majd úgy dönt, megtöri a csendet. Ezt figyeld, én majdnem kifordultam a kocsiból a röhögéstől:

- Nyuszkó, tulajdonképp csak a Te látókörödet szélesítem. Üzenem az összes férfinak, hogy amennyiben kézpillinget (áááááááááááááááááá!!!kéz peeling..) szeretnének csinálni, vegyenek egy purhabot akciósan a Praktikerben, b@szarintsák el úgy a csemperagasztást, mint én, és mire a következő hét végére sikerül levakarni a maradványokat, garantáltan lejön az elhalt hámréteg. Nyuszkó, gyakorlatilag addigra minden lejön a kezéről. Na? Mekkora ötlet? És a purhab akciósan csak 300Ft...  Na látod, Kicsim, nem szöszmötöltem, hanem tesztalany voltam...

...és úgy nézett rám, mint Emese Zoltánra a bankos rekámban, éppcsak azt nem tette hozzá, hogy Na??

Azért egy apró ötlet: ha őszi kézpeelingre adnád a fejed, akkor maradjon a barnacukor+babaolaj duó, vagy a tengeri só+babaolaj. Ha nincs babaolaj, akkor isteni az étolaj is...

 

2 komment

2008.11.12. 11:15 GoldenApple

Csupa móka és kacagás

Címkék: ezisazis

- ja. Persze. Valamelyik nap komolyan úgy éreztem, hogy -az egyébként mérhetetlenül imádott- kiskutyámat a falhoz fogom csapdosni.

Reggel nyüsszögött. Lementünk. Sétált. Játszottunk Kiflivel (labrador) és Mipuval (törpe yorkie, nem egész 2 kiló, és egy fekete, halálfejes kutyaruhában szokott sétálni). Galambot kergettünk, és 3 zacskónyi kutyabombát szedtem össze utána.

Béke, idill...lenne, ha nem nyüsszögne, nyávogna (esküszöm, nyávog, mint egy macska), hisztizne. Ismét játszottunk, megvakargattam a fülét, eldobáltuk a labdát, játszottunk csülökkel, a jávorszarvassal, de a nyafogást nem hagyta abba. Hoztam neki rágócsotot, kisjátékot, kutyafülét, macskafarkát, de csak ne nyugodott.

 

Kilátásba helyeztem, hogy megnyúzom, pergődobot/kádkilépőt/rongyszőnyeget csinálok belőle, illetve hogy kiteszem az aluljáróba, és pisiszagú tévésdobozon elmélkedhet tovább az élet dolgairól, mint hajléktalan kiskutya. Nem lesz ott az "apja", akivel olyan jót lehet játszani "apa" még morog is, meg támad, miközben fetrengenek a földön, nem lesz tévé (tévéfüggő a kutya), és nem lesz párnácskával kibálelt kiskutya kosár sem. Rideg, tábori körülmények lesznek, panaszos, rabigás ee-juh-nyem orosz népdal és hideg. Fogsorvacogtató, kiskutyanózi-ellenes metsző hideg. Téliszalámi embargó. Bajság, kakaság, sanyarúság.

Most alszik a kis terrorista.

 

 

2 komment

2008.11.06. 22:31 GoldenApple

Nagy körkérdés

Címkék: tél smink bőrápolás

hisz egyszer már csináltunk ilyet, most ismételjünk, téli kedvenceket keresünk az alábbi kategóriákban:

 

 

  • ajakbalzsam (kenős, nyomós, színezett, mézes, kamillás...)
  • téli hajápolás (ne a sapkát írd, köszi)
  • kézkrém (vízkinemengedős, örökkémgpuhítós, norvéghalászos)
  • arckrém (ebben full kreatívan, csajok)
  • smink (télire elengedhetetlen kütyük)

 

és a +1 kategória

  • téli bőrápolás pasiknak

 

A határidő legyen mondjuk jövő hét eleje, kedden összesítem a szavazatokat, oszt jól meg is írom. Az apple.golden@gmail.com-ra várom, csak a választott termékeket.

Kíváncsi vagyok, mire voksoltok!

Öööö, ha már összegzünk, akkor elmondom, hogy milyen keresőkifejezésekkel (is) találtak már a blogomra: inka alagutak, még soha az életben nem kentek fahéjjal csokicsobi, szegedi szexmasszőr lányok, miért nem az igen, szempillaspirál hajfestésre...

 

1 komment

2008.11.03. 08:27 GoldenApple

Meg sem ismernéd,

Címkék: ezisazis

mégis ugyanaz. Változunk, kérem szépen. Telnek az évek, mi meg éljük/leéljük/megéljük/átéljük őket. Jó esetben okosabbak leszünk, érettebbek, bölcsebbek, rosszabb esetben maradunk ugyanott, ugyanúgy, szellemi mókuskerékben, újabb gondolatok nélkül.

...

Az utolsó utáni pillanatban bukkantam a koncertre. Szó szerint az  "lasztminites" volt, hisz éppenhogy 2 jegyet meg tudtunk menekíteni magunknak másfél órával a Bon-Bon lemezbemutató koncertje előtt. Hirtelen ötlet, farmerban és kispólóban, smink nélkül, jegyeket fél órán belül átvenni, irány a MÜPA, de jaj, nem jó, akkor már nem jövünk haza, jaj-jaj-jaj...

Nyolc perc, Drágaságom, és elkészülök, becsszó - mondom, és fekete csizmanadrág elő, és hosszúszárú csizma, és fehér felső, és kék, puha, ujjatlan garbó és az ajándékba kapott lepkés swarovski kitűző, és egy csepp parfüm.

Hm. Még nem az igazi. De egy kis kompakt alapozó, ujjal elmaszatolt szemcerka, szájfény és némi arcpír után...na? Nem. Valami még mindig nem, de mindegy, a Férj már kabátban, én duzzogok a tükör előtt, mi lehet a bibi, nehogymá'-pontmagamat-netuggyam-kisminkelni... Gondolj, gondolj, Micimackó!, mi lehet az a bonyolult dolog, ami hiányzik? ... Jah! SZEMPILLASPIRÁL!! Rapid üzemmód, gyors mozdulatok, belül apró szégyenkezés (tényleg ennyire hülye vagyok? öööö...és tényleg ebből élek?...:D:D:D)

Aztán MÜPA, jegyek a zsebben, séta a Nemzetinél, a kis kezem ugyanúgy az övében, mint anno, és igen, igen, még mindig ugyanúgy megcsillan a szeme. Gyönyörű, mint azon a régi estén, de már nem érdekes idegen, hanem a társam, a párom, a szerelmem, a hétköznapjaim része.

Visszaballagunk, a koncert mindjárt kezdődik, mi meg beülünk a helyünkre, és egyszer csak elkezdődik, ugyanaz, de mégis más, kérem szépen, drága Hölgyeim, (öööö... és Uraim, már ha urak is olvassák ezt az alapvetően sminkes, manci-pancis blogot), a Bon-Bon swinget játszik a Budapest Jazz Orchestrával. Ugyanazok a dalszövegek, ugyanazok a dallamok, csak áthangszerelve, a fülemnek -most már- kedvesebben, hisz a nagy házibulik és a szombat esti láz már elmúlt, más lettem én is. Ugyanúgy és mégis másképp szól, az új környezetben ha nem is mást, de újat is jelent a "Válassz engem", a "Köszönöm, hogy vagy nekem" és az "Érezd magad jól". Szolnoki Péter Frank Sinatrát énekel.

Vicces a konklúzió, nem is komolynak és gondolatzárónak szánom, hanem csak úgy, a bejegyzés végére odabiggyesztem: mától vége a szőkeségnek. Barna leszek. Ugyanaz és mégis más.

 

11 komment

2008.11.01. 19:04 GoldenApple

Újabb kép,

Címkék: fotózás munkáim

újabb munkám. Fogadjátok szeretettel.

 

 

6 komment

2008.10.29. 15:12 GoldenApple

Modern istennő

Címkék: ezisazis

- jutott eszembe valamelyik Megasztár kapcsán Eszenyi Enikőről. Dönt és ítél, sorsokat befolyásol - néha harcos, néha karakán, néha csak gyengéd és terelget.

Elgondolkodtam. Mi is efféle modern istennők lennénk? Harciasak vagyunk és kiállunk a véleményünkért? Igen? És valóban ezzel tartjuk kézben a kis életünket? Vagy épp ellenkezőleg: a családi béke érdekében hallgatunk? Mi a jobb? Ha tűzön-vízen keresztül átpasszírozzuk a csakazértisünket, és dögöljön bele mindenki, de engem-ugyan-nem-nyomnak-el, no még csak az kéne!?

Nem hinném, hogy nőként ez lenne a dolgunk. Igen, persze, kell hozzá egy jó társ, aki hallja a hangunkat akkor is, ha nem kiabálunk. Aki odafigyel a szavunkra akkor is, ha épp csendben vagyunk. Mi nők észerevétlenül, szeretettel, követelés nélkül, de határozottan terelgetjük az élet nagy csattogós lepkéit, jó esetben nem vezetjük át senkinek a lábán, és ha manőverezni támad kedvünk, senkit nem lökünk odébb. Harcoskodhatunk és arcoskodhatunk, de egy idő után fárasztó lesz a folyamatos konfliktus és az, hogy küzdünk-küzdünk, mint malac a jégen, de nem jutunk előrébb.

Modern istennők vagyunk. Erősek és magabiztosak. Nem kell ahhoz ordítani, hogy hallassuk a hangunkat, nem kell közönségesnek és törtetőnek lenni. Fogadjuk el, hogy mi állunk a női oldalon, a megértő, befogadó, átérző, bölcs női oldalon. Ez nagyon ezoterimancinak hangzik? Ó, dehogy! Gondolj csak bele!

Modern istennők vagyunk, a saját kis világaink istennői. Békét és megnyugvást hozhatunk barátként egy fájdalmas szakítás után, igazságot tehetünk tanítóként egy  általános iskola alsó tagozatának tantermében, megtaníthatjuk gyerekeinket arra, hogy hogy kell szeretni. Lehetünk a biztosnágot adó két kar, ha a Kedves épp nehéz szívvel tér haza. Lehet a miénk az az üde hang, ami beleharsogja a telefonba, hogy Boldog szülinapot Nagyapaaaaa!!!!! Békét és szeretetet teremthetünk, komor felhőket tolhatunk arrébb, könnyeket száríthatunk fel.

És tudunk csokis muffint sütni.

 

 

Szólj hozzá!

2008.10.27. 08:57 GoldenApple

Megjöttem, jelentem

Címkék: smink

szuper volt. Jelentem alássan, Milánó még mindig egy varázslatosan pezsgő város, és azt is jelentem, hogy a Garda-tónál 20 fok van. Lefordítom. A Garda-tónál rövidujjú póló van. (Ciccegj, nyújtogasd a nyelved és utálj. Van rá okod, mert még napoztam is!)

Meg lila lilával. Lila kabátkák, nadrágok, szájfények, szemfestékek, sálak, karperecek, szempillaspirálok... A lila és a szürke élénk, viszont az ezek társául kijelölt pasztell rózsaszín annyira halvány, mint a városligeti, aromával éppencsak megijesztett vattacukor.

Majd' elfelejtettem, van még egy jolly joker, ami egyáltalán nem megy az előző háromhoz, de az örök őszi csokibarnához viszont ragyogóan és ez nem más, mint a sárga. Nyáron világos, citromos, élénk, nyers, harsány napsárgában nyomultunk, ami nagyon jót tett a szőkéknek is, a barnáknak is, és a sárgát viszontlátjuk most is: csodapompás borostyán, méz, mustár, óarany árnyalatokban...

Itt a képen a Lancome Gorgeous Gold cucmogóját tettem, szerintem ezt az árnyalatot simán a hétköznapokban is akár...

Nekem nagyon tetszik!

 

 

Szólj hozzá!

2008.10.21. 12:38 GoldenApple

Tegnap

Címkék: fotózás smink munkáim

fotózáson voltam délután. Épphogy odaértem, az idő szorított, de mindezért kárpótolt a fotós: imádom benne azt az über-burzsuj hozzáállást, pink tollboákat és strasszokat, marabutoll legyezőt és számtalan ékszert, kiegészítőt, kiskutyafülét.

Az külön az én ízlésem, hogy mindez hihetetlen érzékenységgel és nőiességgel kerül a képre, egyszóval nem sok, nem kevés, nem affektál az elkészült anyag, de mégis elképesztően GLAMOUR. A tollas műszempillát meghagytuk legközelebbre, de azért készültek nyalánkságok... és ha visszajöttem a divat egyik fővárosából, Milánóból, akkor még gátlástalanabbul folytatjuk ezt a sziszegő luxust a képeken. Remélem. Ezúton is üzenem, ha áttérünk a sima, kék-fehér átmenetes portréképekre, akkor sírni-zokogni fogok és elzarándokolok Üzbegisztánba.

Ha már itt tartunk... Nektek mi a luxus? Tegnap elgondolkodtam ezen a most már egyre kézzelfoghatóbb Gucci és Cavalli boltok Budapestjének közepén. Hmmm... luxus, ha csak úgy, azért, mert kedd van, kapok a férjemtől (na jó, nem önként, kisírtam, de akkor is!) egy szép Bourjois szájfényt. Luxus, hogy 2 adagnyi finom, gyümölcsökkel gazdagított teát veszek annyi pénzből, amiből más egy egész dobozzal venne, persze a gazdaságos, filteres fajtából. Égbekiáltó és vérlázító luxus a munkám, hisz lássuk be, sokkal több hasznot hajtanék hegesztőként (Flashdance) vagy épp titkárnőként (Working girl), mint így sminkesként. De ez van, ezt szeretem szenvedélyesen, és hatalmasat nevetek azon a nagyképűségen, hogy mosolyogva megyek dolgozni. Tudom, tudom, hogy ma itthon inkább sírni kellene, és hidd el, nálunk sincs kolbászból a kerítés, de meg kall tanulni örülni annak, hogy még van kerítés...

Luxusként könyvelem a kedvenc ruháimat: a légies selyemblúzt, a kasmírpulcsim melegségét és finomságát, luxus a kedvenc borom egy kristálypohárban (ne ciccegj, kaptuk) és az említett tea a Zsolnay búzavirágos teáscsészében (ezt is). És használjuk is. Használjuk a régi gyertyatartókat, én a nagymamámtól rám maradt régi ezüst púdertartót, megisszuk a bort, hétköznap is örülünk az ünnepi díszgyertyának, és egy szimpla ebédnek  gondolkodás nélkül megfőzöm az óriás kagylótésztát, amit Olaszországból kaptunk. Csak egy gondolat, de... nem szeretnék tíz, húsz év múlva arra ébredni, hogy  mindig csak készültem arra, hogy éljek. Hogy használjam, elfőzzem, felvegyem, kitegyem, elmenjek valahova, elmondjam neki, átöleljem. Majd mikor már késő, rájöjjek arra, hogy igazából nem éltem soha. És soha nem tudhatod, hogy mikor jár le az időd.

A búzavirágos készletről jut eszembe: modellnek gyönyörű kék szeme volt (illetve még most is van, nem nyomtam ki neki), de ez ezen a fotón nem látszik (mármint a kék szem, nem a nem-kinyomás). Aki hajtépés nélkül végére ért ennek a mondatnak, az igazán megérdemel egy tábla csokit. De komolyan. Inkább fel is teszem a képet, mert ilyen mondatszerkesztéssel sálálálálá, eznemazénnapom. Drágáim, holnap reggel utazom, szombaton új hírekkel, telve a divat újdonságaival jövök haza.

10 komment

2008.10.16. 15:53 GoldenApple

Végre,

valahára itt az igazi szép ősz. Nincs latyak, nincs hideg, nincs metsző szél, hanem bársonyos napsütés van, aranyló fények és gazdag, pompás, pazar színorgia (oké-oké, beveszek mindjárt egy nyálas költészet elleni tablettát, no de tényleg - mondd, hogy nem csodaszépek a lombhullató erdő színei?? Tabletta bevéve, mielőtt valóban giccsparádéba fulladnánk...

 

...és hát ugye, mondom én, hogy jön az a zöld őszre is, és jó is, és ráadásul a Bourjoisnál most úgy találták el az árnyalatot, hogy az aztán tényleg szuper kék-zöld-szürke-barna szemhez is (ha történetesen sárga vagy pink a szemed, akkor bocs, de rád ismét nem gondoltak azok a nyomorult tervezők).

Hölgyeim: szinte kötelező! Az árnyalat neve noir emeraude, nem lesz egy egyszerű sétagalopp beszerezni (halkan és roppant nagyképűen jegyzem meg, hogy bibibííí, nekem már van), és naggggyon durván jó sima árnyékolásra, füstözésre, fel lehet lágyan vinni, erősen, csak kontúrnak vagy teljesen. Ja, hogy még nem mondtam az árnyalatot? Lilltle Round Pot - Noir Emeraude. Fekete smaragd - csodaszép feketés-zöldes-valamilyenes. Na erre varrj gombot!

 

 

8 komment

2008.10.10. 13:14 GoldenApple

Itthon

Címkék: smink bőrápolás

nyűglődöm: a jófej doktor bácsi szerint kezdődő tüdőgyulladással (Apa, kezdőőődik). valahol jól megfáztam, oszt most magamra vetek. Képzelhetitek, halálosan unatkozom.

Mert ugye mit csinál az ember lánya, ha betegállományba veszi magát és otthon marad? Mos, főz, takarít, most épp könyvet ír (de pssszt, ez még titok:)), kutyát fürdet, megkeresi a dévédék tokját, rendet rak a kamrában, zoknit stoppol (na jó, azt nem, de kiválóan kidobtam a kukába a lyukas példányokat) hegyet hord, átépíti a kerületet és még sorolhatnám.

Pajkosan játsszunk el a gondolattal, és soroljuk fel azokat a házimunkákat, amiket általában a férfi betegen/egészségesen elvégez.

-autó lemosatása

-tv beállítása

-öööö

vége. De ha halálos náthája van, akkor csak fekszik és nyög/sóhajt/lázmérőzik/teázik/nyomorult akciófilmeket néz a tévében/körbebástyázza magát csipsszel, csokival, ropival, szotyitval, bambivat, vattacukorral, laptoppal és amőbásat játszik (mozgás nélkül, csupán a csápok/karok kinyújtásával elérek mindet? El. F@szaaa:)

Viszont ma reggel a kezembe akadt egy Glamour, és azon túl, hogy van benne egy kupon, mellyel a DM-ben bármely sminkcucc féláron elvihető, felfigyeltem egy sminklemosó kendő reklámjára, és úgy gondoltam, írok egy posztot róla. Mint látod, az 5 éves tervet túlteljesítettem, mert a hárommilliomodik leütött karakter után mindenről írtam, csak erről nem. Bájdövéj: most elábrándoztam, hogy életemben hány billentyűt ütöttem le???

No. Mióta vannak férfi tévések és sminkelni kell őket, azóta hatalmas probléma, hogy mivel tisztítsa le a sminkes az arcukat. Vattával? Nagyon cuki, ahogy beletapad a borostába. Mossa meg az arcát? Vizes lesz az inge (ne felejtsd férfi+víz=rozmár). Szivaccsal? Oké, csak nehézkes. És akkor brilliáns elmék kitalálták: legyen babaposi törlő kendő.

  • picit olajos, így a vízállót is leszedi
  • puha (naná, hisz a csemete pihe-puha senekéhez készült)
  • vastag, nehezen szakad (értelemszerűen)
  • kb 700 Ft-ba kerül 50 db
  • nem válnak le belőle a szálak.

 

Aztán -ahogy lenni szokott- felfigyeltek a mókára a kozmetikai cégek, és az 50-80-100 db-os kiszerelés helyett 25-ös csomagokkal és négyszeres árral léptek a piacra. S lőn: a sminklemosó kendő.

Érdemes megpróbálni a babás változatot: a sminkes táskámban mindig van egy csomag, én az aloe verásat keresem mindig, annak általában nem olyan púderes az illata. És egyébként nekem a Pampers jött be (Baby fresh és a Sensitive).

 

 

2 komment

2008.10.06. 16:01 GoldenApple

Kelly Knox

Címkék: smink

Kelly csodaszép. Szalmaszín haja és gyönyörű bőre van, és ez a smink... szerintem tökéletes szőkéknek - őszre. Nézd meg, milyen határozottan lett aranybarnára színezve a szemöldök, mennyire passzol az összhatásba a bronzos rúzs. Apró fénypont valami krémessel a szem belső sarkába és határozott pír - szintén egy barnás árnyalatban. Tökéletes őszi hangulat, tökéletes őszi színvilággal. A mogyoró, a csokoládé, a bézs, az arany, a camel és a karamell valahogy mindig egy cseppnyi luxust áraszt. (Ööööö, kivétel ezalól a  bézs blúzon a csokifolt, tapasztalatból mondhatom, hogy az inkább pancser hatást kelt...)

És ha eddig nem vetted volna észre (nem csodálkoznék, hisz mint említettem, a modell szépséges), Kellynek hiányzik az egyik alkarja.

Így született, megpróbált protézissel élni, de utálta, így maradt az eredeti állapot. És modell lett. Lehet, azt gondolod, hogy bizarr. Nekem nem. Nem magasztalom, nem sajnálom, egyszerűen becsülöm, hogy dolgozik az álmaiért és vállalja magát.

Modell. Végzi a munkáját. És mint mondtam, Kelly csodaszép...

1 komment

2008.10.06. 12:24 GoldenApple

Apró, kihagyhatatlan

rituálék határozzák meg a napjaimat. A különleges, számomra fontos szertartások úgy kísérik a mindennapokat, mint mozzarella a pizzát...

Szertartás a rohanó napokban a gyertyafényes reggeli, a szép macskás bögrémben az őszi tea, a csodahangú kristálypohár a borhoz és a munka előtti fohász az ecseteimhez -magamban persze, hisz szertartás ide-szertartás oda, a zártosztály nem lehet egy vidám dolog.

Mécsesek és gyertyák, régi családi képek rendezgetése, szalagok, csomagolók gyűjtése és soha-ki-nem-dobása.

Rituális reggeli arckrémezés, visszatartott levegő a körömlakk széleinél és a tortaforma kiborításánál.

És most új szerelemre akadtam: almasütő. Össze kell vágni az almát, kis fahéjas cukorral megszórni, pici citrom és az egész alá egy teamécses kerül. Ha már ősz, legyen szép. Igazán szép.

Szólj hozzá!

2008.09.28. 00:12 GoldenApple

Bibibíí,

nem akarok dicsekedni, de van egy padlizsánlila száraztusom. Két nagyon kedves vendégemtől kaptam, megleptek vele, én meg szóhoz sem tudtam jutni.

Komolyan mondom, maga a mennyei csoda! Gyönyörű, csodaszép, elegáns, egészen mély padlizsán, kb. egymillió éve vadásztam ilyenre. Igazi őszi szín, ráadásul van egy ilyen kabátom is... Szóval menőjenő leszek nagyon.

És hogy milyen színekkel jó a padlizsán? Leginkább rózsaszínnel üt: próbáld ki, döbbenetesen gyönyörű a kettő együtt. És ha még egy kevés szaténos krémszínt is teszel hozzá a szemöldök alá...

Jut eszembe, csajok: rugaszkodjuk már el a csak-fekete-szempillaspirált-és-szemceruzát-használok dologtól, ez az ősz remek lehetőség arra, hogy beújíts egy vadabb színű szemcerkát (is).

Zöld, petrolkék, padlizsán, bronz... csak hogy tippeket adjak. Ja, és pirossal meg naranccsal SOHA, semmilyen körülmények között ne próbálkozz (hacsak nem fizetnek érte borsos összeget mondjuk egy milánói catwalkon). A fehér szemcerka felülre változatlanul tiltólistán van és nem, ez sosem fog változni, szóval veheted akár a 11. parancsolatnak is.

3 komment

2008.09.26. 11:15 GoldenApple

Boldog szülinapot!

Egy éve kezdtem blogot írni. Százhatvanöt bejegyzés született és nagyon sokan olvassátok.

 

Én meg bőszen írom. És nagyon élvezem. Remélem Ti is.

6 komment

2008.09.26. 08:48 GoldenApple

Újra fodrásznál

Nem, ez határozottan nem az én műfajom. Valószínűleg le fogom növeszteni a hajam, meghagyom piszkos szőkésbarnának, töredezettnek, pántot rakok bele és Dévai Nagy Kamilla imitátorként fogom tengetni a napjaimat.

Tegnap, Drágáim, fodrásznál jártam - újabb szipiszupi üdvöske a magyar sztárfodrászok tengerén (ennél nagyobb képzavart nem tudtam egy mondatba sűríteni: szipiszupi? fodrász? tenger? MIVA'??). Szóval újabb remény, hit, bizalom, dallamos ének és fény az alagút végén.

A srác késett bő 20 percet, de nem baj, a tatár nem hajtott - engem. Ő azonban már az elején sajnálkozott, hogy

1. esik az eső

2. el fog késni a találkájáról, ugyanis valami nagy haverjával találkozik, akivel zsíros kenyeret mennek enni. Ja, és lilahagymával.

Világosbarnát szerettem volna szőke melircsíkokkal, ez volt az álmom,- de lebeszélt róla,  ő szőkét javasolt barna melircsíkkal. Hosszas menet volt, de meggyőzött, elmondta, hogy a szőke barnával mennyivel jobb, mint a barna szőkével, majd befestette a hajam, időközben kiszaladt anyagért, visszajött, bemelírozta... és láss csodát, álomszép lett. Őrületesen marta előzőleg a fejem a cucc, azt hittem egyben leesik az egész fejbőröm és valami Suhanó Villám indiánnevű motoros futár fogja a lobogó hajamat cégérnaek használni, de  meglepetésemre nem így lett: csodagyönyörű lett a melír, a varázslat beindult, mit beindult, szárnyalt!

Megbeszéltük, hogy milyen legyen a vágás, majd félbeszakított, hogy bízzam rá, majd ő tudja. Itt már majdnem pezsgőt bontottam - jippijájééé, érti, tudja, olyan lesz, huh-el-sem-hiszem-fodrász-a-javából, stb.

...és hosszasan beszélgettünk a szépítész szakmáról, ki-hova-dolgozik, melyik-fotóssal-jó-a-munka, ésatöbbi. Majd egyszercsak:

- ...na, szóval unom ezt az egészet. A vendégeket, a fodrászkodást, mindent. Legszívesebben abbahagynám.

- Ööö...oké, de kérlek várj még vele egy 20 percet, jó?- válaszoltam igencsak elhaló hangon.

- Jaj, nem úgy értettem, csak hát nagyon elegem van. Várj egy picit, telefonálnom kell. (...aham...nem, még itt vagyok...oké...mondom, hogy sietek, na, megyek dolgozni...persze-persze, belehúzok...jó?...na...oké, csá)

- Figyelj, én itt voltam időben...-mondtam bátortalanul.

- Nem baj, semmi gond - válaszolt felettébb nagylelkűen, noha ő késett.- Egyébként tök jól befogta a hajad a festék. Nem is gondoltam volna, mert ez a sz@rabb festék, itt vettem a sarkon, mert otthonról elfelejtettem bearkni a másikat. De nem lett rossz, sőt... tök jó lett, nem? Lehet, hogy át kéne állnom erre? Úgyse látja a vendég a tubust, nem?

Az utóbbi gondolatot már szinte magának mondta. Én közben 2 tükörrel meglestem hátulról is a nagy művet.

- ???????????????????. Ööööö...nos, hátul egy hangyányit rövidebb lett, mint kértem, de ugye szakmán belül ez nem lehet téma, majd megnő. Legalább most egészséges és még -igaz, hogy csak éppenhogy- össze tudom fogni. - biztattam magam.- Mennyivel tartozom?

-12 ezer lesz, oké?

És én hülye kifizettem. Esküszöm, csajok, valami nagypofájú zsebpitbull barátnőmmel kellene fodrászhoz járni. De őt is egy barátnőm ajánlotta, aki ezer éve ehhez a mókushoz jár - igaz csak vágatni, az ő haját nem festik. Egy szó, mint száz, rá való tekintettel (meg azért, mert egy lúzer vagyok) befogtam a pofámat, és fizettem, mint a katonatiszt.

Már a kabátomat vettem, mikor röhögve megjegyezte, hogy figyu, neked elmondhatom, mert szakmabeli vagy, és megérted, hogy lehetett volna barna is szőkével, csak k@rva sok idő lett volna és gondolom te sem akartál sokáig maradni.

Kiléptem az utcára és folytak a könnyeim. Nem, nem értettem meg. Itt és most én is vendég voltam. És tudjátok mit? Ezt az egész nagyvilágot nem értem. Nem értem és nem is akarom érteni, hogy miért kell átvágni, megtéveszteni, megcsalni, megkárosítani a vendéget. Én sem dolgozom olcsón, félreértés ne essék, megkérem az áramat. 

Ez azonban a sokadik eset, hogy ezzel a fajta inkorrektséggel találkozom a szépítész szakmában.

Felhívtam a Medvét és csak sírtam, sírtam a telefonba, hogy mennyire naív vagyok és hogy mennyire szakmaiatlan? élhetetlen? menőtlen?

Hazaértem, és már várt. Rendelt szusit, megbabusgatott, és ott, frissen pirított rákos szusitekerccsek a bendőmben és a hatalmas karjaiban valahogy helyrebillent a világ.

 

11 komment

2008.09.23. 12:35 GoldenApple

Elszállt az agyam,

Címkék: ősz smink

miután délután elszállt egy -hogyan tüntessük el a szem alatti karikáinkat, ha életünk párja úgy horkol, hogy legszívesebben rotációs kapával kezelnénk meg a fejét éjszakánként a kialvatlanság okozta agresszió következtében - lényegű bejegyzésem. A bejegyzés hangvétele -láthadod az összefoglalóból is- roppant bájos volt, hepi, és felettébb pozitív. Mentségemre legyen mondva, 8-9 trükköt felsoroltam a karikák és a szem alatti árkok-duzzanatok ellen, tuti receptek, az utóbbi napokban beváltak és ígérem, megírom majd őket újra.


Helyette íme a kárpótlás: gyönyörű, nemes, elegáns, és ismét csokicsoki (emlékszel még a Lauder őszi-téli csokiszín sminktrendjére?). Nézd a szemöldök vonalát, az óvatos arcpírt, a natúr szájfényt... csodaszép. Az Isadora téli kollekciója. Nekem nagyon bejön.

Most azonban elvonulok mustáros lencsét készíteni.

 

4 komment

süti beállítások módosítása