rituálék határozzák meg a napjaimat. A különleges, számomra fontos szertartások úgy kísérik a mindennapokat, mint mozzarella a pizzát...
Szertartás a rohanó napokban a gyertyaf
ényes reggeli, a szép macskás bögrémben az őszi tea, a csodahangú kristálypohár a borhoz és a munka előtti fohász az ecseteimhez -magamban persze, hisz szertartás ide-szertartás oda, a zártosztály nem lehet egy vidám dolog.
Mécsesek és gyertyák, régi családi képek rendezgetése, szalagok, csomagolók gyűjtése és soha-ki-nem-dobása.
Rituális reggeli arckrémezés, visszatartott levegő a körömlakk széleinél és a tortaforma kiborításánál.
És most új szerelemre akadtam: almasütő. Össze kell vágni az almát, kis fahéjas cukorral megszórni, pici citrom és az egész alá egy teamécses kerül. Ha már ősz, legyen szép. Igazán szép.
