Trendek jöhetnek-mehetnek, ha Karácsony, akkor egyből az arany és a piros ugrik be. Hogy elkerüljük a barokkos túlzásokat (hosszasan szemeztem egy olyan soros szempillával, amelynek végein gombostűfejnyi aranygömbök voltak)- szóval, hogy elkerüljük a túlzásokat (óarany színárnyalatban pompázó rúzs - erről is lebeszéltem magam, fotón jól mutat élőben azonban kissé bizarr), SZÓVAL HOGY ELKERÜLJÜK A TÚLZÁSOKAT, használjunk aranyport.
Nem csillámporról beszélek, hanem gyönyörű, szikrázó vagy selyemfényű szaténporról, selyemporról. Csúcs karácsonyi sminkeket lehet vele készíteni.

1. Használhatod önmagában, száraz ecsettel, így egy áttetsző, halvány, angyal-vagyok-és-most-estem-ide-a-fa-alá hatást lehet vele elérni,
2. vagy nedves ecsettel/applikátorral, ekkor szuper-glamúúúr-kriszmasz-díva az eredmény. Gyönyörű, csodaszép, olyan lesz, mintha egy vékony aranyfilmet húztak volna a szemhéjadra.
3. Felteheted egy alap szemfestékre szárazon, ecsettel, így az alap árnyalat kap egy kis fényt,
4. viszont semmilyen por tetejére ne tedd nedves applikátorral/ecsettel, mert baromi ronda, szötymögős trutymó lesz belőle. Na jó, a helyzet annyira nem lesz szörnyű, de erre mondatra emlékezni fogsz, mikor a karácsonyi sminkedet készíted és hidd el, megspórolsz egy káromkodást magadnak. (Egyébként is ronda dolog karácsonykor káromkodni. Ezt mantraként ismételgetem magamban minden Szenteste, mikor szanaszét böki a fa az ujjbegyem.)
Innentől a lehetőségek tárháza végtelen: keverd a selyemport hintőporral (sok hintőpor kevés selyempor arányban) és csodálatos aranyfénye lesz a dekoltázsodnak, a karodnak, hátadnak.
Vagy a pirosas árnyalatú rúzs tetejére is tehetsz egy kicsit, hozzákeverheted az arcpírodhoz is...
Jaj, még a lelőhelyet nem mondtam: az én kedvenceim ebben a műfajban a MAC-től az Old Gold, a Golden Lemon és a Rose Gold nevű pigmentek (ezek egy picit drágábbak, de nekem munkaeszköz. Igen, mindig ez a kifogás.) A "B" terv pedig bármelyik fodrászkellékes vagy metró aluljáró - potom pénzért lehet lőni ilyen kincset.




Ne szépítsük: szakad az eső. Nem csepereg, nem szemerkél, zuhog, mintha dézsából öntenék.
Most rendkívüli mesei fordulattal mondhatnám, hogy kinyitottam a roppant praktikus sminktáskámat, és volt benne egy varázstubus:
halk sóhajjal bámuljuk meg.)
Jön a Télapó. Vitathatatlan, beszéltem Vele, pár nap és indul. A Manók még az utolsó simításokat végzik a meglepetés-csomagocskákon, természetesen a mi ötleteink alapján. Gondolatolvasók, így szeretteink pont azt kapják a csizmába, amit mi megálmodunk. 











Tisztítunk, tonizálunk, hidratálunk. Mint a kisangyalok. Papíron. Elméletben. Csináljuk mi, igazából nem nagyon értjük, de -ugye- mondja a reklám, írják az újságok, baj nem lehet belőle.
Tonizálunk. A tonik lesz az, ami helyreállítja a bőrünk természetes savköpenyét - ez azért fontos, mert ezt az enyhén savas közeget (pH5.5) a bacik nagyon nem kedvelik. Minden, ami savas, az összehúz, frissít, fertőtlenít - így lesz kerek egész a történet. Tiszta, üde és tonizált lesz az arcunk. Amire ügyeljünk, hogy kíméletes tonikot válasszunk (én nem nagyon szeretem az erősen alkoholos tonikokat). 
De azért valami csak kéne - azt szoktam mondani, hogy reggelente olyan fejem van, mint Hatty néninek a Váratlan utazásból. Ami ugyebár szép-szép, csak ne az én nyakamon lenne. És pláne ne indulás előtt 3 perccel.
Barna cukros-dörzsis-narancsos masszázs? Finomságos-átmasszírozós-felfrissítős? Nyami-illatús? Selymesen fénylős-bőrmegújulós? 





avagy...az alapozóról.
Ecsettel. Na így néz ki egy alapozó ecset, viszonylag széles
és lapos, puhán lekerekedő véggel. 









