a meglepetések jegyében zajlott. Bizony ám. Először ettem igazi, gyönyörű, harsogóan pink macaroon-t, és -bár eddig nem értettem, hogy mi ez a hiszti ekörül a süti körül- jelentem, megvilágosodtam. Valami isteni!
Kaptam még egy pink orchideát is, és most, hogy a mai posztban immár másodszor kerül elő ez a szín...: tudjátok, hogy október a mellrák hónapja?
Válogattam gyorsan egy pár rózsaszín szájfényt (a rózsaszín szalag a mellrák elleni küzdelem jelképe), sajnos nálunk előfordult a családban, ezért is érzem közel magamhoz ezt az ügyet, a kampányt, a harcot a megelőzésért.
Az első az egy Essence szájfény, XXL S
hine, Supergirl árnyalat, a második pedig egy Esztike, Pure Colorból a Pink Sugar nevű gyönyörűség. Fáj is utánuk a szívem rendesen, de azt hiszem, erről most inkább lemondok.
Kolontárnak és Devecsernek most sokkal jobban hiányzik az a pénz, mint az én sminkarzenálomnak ez a két szájfény.
Képzeljétek, kaptam egy csodaszép füzetet is (hogy miért, azt nem tudom, mindenesetre nagyon örültem neki). Máris rengeteget írtam bele: titkos karácsonyi előkészületeket, menüsort, ajándékokat. Ötleteket, rajzos álomvilágokat, amik csak a megvalósításra várnak. Álomi sminkeket, színeket, amik inspirálnak. Idézeteket, amik pátosz és elcsépelt közhelyek nélkül elgondolkodtatnak.
Gondolatokat, amiket soha senki nem fog elolvasni, nem is azért íródtak. Medvi megjavította az állólámpát: azóta oda szoktam kucorodni, kezemben egy pohár tea, egy toll, és csak írok, írok...
