a tegnap estémet (10h-tól) és a ma reggelemet (megbeszélés szerinti időpontig) szívesen elcserélem valakivel. Bárkivel. Azaz leginkább senkivel nem szeretnék ennyire kiszúrni... Ha csak egy esőfelhő volt Budapest felett, az tuti engem talált meg, igazi Sz(ar) F(os) U(ndorító) Ny(omorult) órákat produkálva a számomra.
Ilyenkor a túléléshez elengedhetetlen egy jóbarát, pár tábla csoki, és egy nagy alvás - bár ma reggelre se sokkal jobb a helyzet - átvágtak, na... Rá kell jöjjek, még mindig nem tudok üzletet kötni. Jah, kérem, mit sírok?! Megtanulhattam volna, hogy attól, hogy én egyenes vagyok, attól a másik fél még nem az. Korántsem. Nem törvényszerű, hogy valaki becsületes legyen...
Áááh, megyek, betolok egy csokis fánkot a rendszerbe.
