Kedvenc fotósom olyan muffinnal várt egy pénteki fotózáson, hogy hííííííííííííííííínnnnyeeeee...
Képzelj el egy diós muffint, amiben kétféle csoki van: a tejcsoki felolvadt benne és fantasztilusan krémessé teszi a sütikét, a fehér csoki viszont apró kis darabkákban megmarad a közepén és csak akkor bukkansz rá, mikor ráharapsz. A karamellás íze a narancslekvártól van és be kell valljam, a ruhákra és egyáltalán a modell arcára már csak akkor tudtam koncentrálni, amikor megnyugtatóan a kicsi orcámba már belepakoltam egy egészet. A fotózás nagyszerű volt, és én itt-ott felbukkantam mint valami mókus, és valahogy mindig a tányéromban/kezemben/számban volt egy-egy muffin.
Komoly, professzionális, megfontolt sminkes benyomását kelthettem. CCööö.