Szereted a pestot? Én imádom! A régi életemet, Olaszországot, a tengerpartot, a gimis éveimet juttatja eszembe... Nagyon de nagyon hiányzott már az íze, ezer éve nem ettem, úgyhogy elhatároztam, ma csinálok. Rengeteg-rengeteg harsogó, méregkeverő-zöld színű bazsalikom kell hozzá, meg fenyőmag (ezt egy picit le kell pirítani száraz serpenyőben), majd az egészhez kell még egy kis fokhagyma, reszelt parmezán, és úgy ahogy van, mehet a turmixba. Kevés frissen kifőzött farfalle tészta, egy pohár fehérbor s igen, a fjúzsönkicsön és fájndájning magasságai, a consommék és a paték, a lazachabok és a terrine-k után ez az egyszemélyes kis gasztrosziget maga az egyszerű boldogság és a megváltás.

Ha marad pesto, akkor jó lesz majd pirítóssal.

Még szerencse, hogy szeretek és tudok főzni. Bármikor lehet egyszemélyes éttermem.