Minden, ami...

ahogy ígértem, lesz itt minden, mint a búcsúban, bugyis néni, Beethoven, marcipánburgonya és halálos negró. Kezdem sorban. Koncertre mentünk a Zeneakadémiára, egy ismerősünk ismerőse volt a karmester, és a "hurrá! kultúrprogram! és estélyi táska! meg estélyi smink!"…

ugyanis tegnap mintha rámszakadt volna az ég, annyi dolog történt. Kezdhetném úgy, hogy ez a nap is úgy indult, mint a többi, de nem kezdem. Ez a nap ugyanis úgy indult, hogy kificamítottam a bokámat. Bár úgy jobban hangzik, hogy megmentettem Drazsé életét... a kis hülye…

Meg kell, hogy mondjam, tarolt a méz. Sokan-sokan-sokan írtatok, én meg bőszen olvastam, iktattam, de a konklúzió ugyanaz: borostyánszín-ragacsos-édes csodába burkolózunk télen.A szőlőzsírok közül egyértelműen és toronymagasan a labello mézes stiftje lett a nyerő. Utána a Lush…

"A tél a véget nem érő vacsorák évadja volt, a sültekkel, kolbásszal, sonkával, szárnyassal, vaddal roskadásig megrakott asztaloké. A hozzávalót vidékről küldték a családoknak. A belvárosi üzletekben ilyenkor megsűrűsödött a nedves szőrme, a bőr, a krémes…