kedvesüket, ó jessssz).A tibeti mézmasszázs (orosz mézmasszázsként is fut a köztudatban) egy álom. Én úgy szoktam csinálni, hogy maga a jellegzetes kezelés előtt átmasszírozom egy mézes-narancsos olajjal a testet, majd jöhet a valódi mézmasszázs.
Ennek az a lényege, hogy a mézet felviszem a hátra, egy speciális technikával rányomom a kezem a mézes bőrfelületre, a tenyeremmel vákumot képzek, így fel tudom emelni a bőrt. Gyorsan, folyamatosan és sokáig kell csinálni, így az erős vákum miatt a kezelt területen fokozódik a vérbőség, a pórusok kitágulnak és a méz bejut a bőrbe (hurrá, ez volt a célunk).
Folytatom a mozdulatsort, hogy a méz méregtelenítő hatásának köszönhetően kijöjjenek a bőrből az ott felhalmozódott felesleges salakanyagok, mérgek (ezen a ponton még a felvitt méz színe is megváltozik, elszürkül, kifehéredik.) Ezt letörlöm, majd felviszek egy újabb réteg mézet: ez már "csak" táplál, regenerál, nyugtat, továbbá megerősíti a testkontúrokat, feszesít.
Apiterápia (csak hogy okosodjunk) olyan gyógyítás, kezelés, melyhez méhek által készített anyagot használnak fel.
Nézzünk egy pár példát, mivel is szorgoskodnak a méhecskék:
Lépes méz: a megfázás legjobb ellenszere. (Bár a nagypapám a házi pálinkára esküszik, de ezt mégsem írhatom ki nyilvánosan, nna:))
Propolisz: a kozmetika most kezdi felfedezni magának. Erős gyulladáscsökkentő, gombaölő, fertőzésgátló hatású anyag.
Méhpempő: Sárgásfehér anyag, rettenetesen drága, külsőleg és belsőleg is használják. Azt olvastam, hogy annyira különleges, hogy a tudósok a mai napig nem tudják pontosan megállapítani az összetételét. Fő tömegét fehérje teszi ki, de a B-vitamin teljes sorozata is megtalálható benne, valamint nyomelemek és ásványi sók. Külsőleg és belsőleg is használják, valóban csodálatos szer, csak veszett drága.
