HTML

Miről írok?

Sminkmesterként sminkről. Masszőrként masszázsról, protokollosként protokollról, bölcsészként kultúráról és NŐKÉNT...a világról. www.goldenapplestudio.hu

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Linkblog

Friss topikok

  • Izza Sandor: Hat igy is van (2015.10.26. 21:05) Tessék, csak beszélnem kellett róla
  • Mókusélet: Olyan jóóóóó ilyeneket olvasni.Különösen 23-tól felfelé....mondjuk a viharost nem ide sorolom :-) (2011.06.27. 16:28) 30 szösszenet
  • pancsolos: Ennek örömére megszámoltam az enyémeket.. 62. És kb 50db Sale e Pepe és Good Food... Vannak köztük... (2011.06.03. 18:27) Nos, a tegnapi listából semmi nem jött velem haza, viszont vettem
  • jikka: ó, a változás jó, a harminc meg nem is annyira rémes, hidd el, tapasztalat, és (nem) mellesleg a l... (2011.05.24. 21:03) Erről-arról
  • muzlid: @GoldenApple: Hát nem egy Salamender, de az ár/érték arány rendben van. (2011.05.18. 10:38)

Női vitaminok...smink, szépségápolás, masszázs, forró kávé. És még ki tudja, mi minden.

2008.03.28. 10:20 GoldenApple

A belső iránytű

Címkék: smink ezisazis


    Persze mondhatom én, hogy a lazacszín kiváló a szádra és hogy argentin drogbárók végrehajtói elé taszíttatlak, ha nincs egy lehelletnyi palackzöld a szemeden...no de lássuk be, az igazságot csak Te tudhatod.
Azt, hogy hogyan öltözünk, mennyira követjük a divatot - vagy épp ellenkezőleg, mennyire a klasszikus dolgokhoz vonzódunk, csak mi tudhatjuk.
    Páldául van, aki egy lehelletnyi rózsaszíntől majd' kiugrik a bugyijából örömében ("ez fantasztikus, egyszerűen meseszép, ez én vagyok???), és van, akinek a zöld tollakból ragasztott műszempilla is csak simán egy szombat esti nájtfívör.
    A legnehezebb dolgom a "kíváncsi vagyok, mit hozol ki belőlem" vendéggel van, egyúttal azt is megjegyezném, hogy szeretem a kihívásokat. Beszélgessünk csak... Él a fejünkben egy kép, amit látni szerenénk a tükörben, amit láttatni szeretnénk a többiekkel...és valljuk be, Lányok, akárhány filmet nézünk, amilyen napszakban éppen vagyunk, vagy hogy aznap melyik lábbal keltünk, annyiszor és aszerint változik az összkép.

    Néha natúr lennadrág és tiszta, fehér felső a lelkünk, levendulaillattal, borral, sajttal és francia sanzonokkal. Verseket olvasunk a kertben és gyapjúpulcsiba bújunk, makramézunk (én dekupázsolni szoktam ilyenkor).

    Van, hogy megunjuk a sótlan, szürke kisegér szerepét és hétszínvirágként pompáznánk, rút kiskacsából pompázatos hercegnővé, hogy döbbenjen meg, aki lát és boruljon az egész világ a (finoman nőies és lehetőleg Manoloba bújtatott) lábaink elé. (Jelzem, nekem iszonyú vastag bokám van, és ha kényelmes lábbelire vágynék, a cipő dobozát venném fel. Na mindegy.)

    Az Elemi Ösztön vagy egy Zeta-Jones film után tűsarkakra vágyunk, Manhattani felhőkarcolóba, bárzongorista mellé, aki Sinatrát játszik, mi pedig (csini vékonyan, de nagy mellekkel) állunk a kis fekete ruhánkba, miközben szemünk elé tárul New York. Szexis vörös rúzs, de hihetetlen jól áll, mindenki szeme megakad rajtunk. Nagyon elegáns.

    Csípőfarmer, pántos felső, dögös zene, tűsarkú szandál. Fekete, füstös szem. Délelőtt még kávéztunk a barátnőinkkel, tüchtigen telefonáltunk miközben a tüchtig filofaxunkba írtunk tüchtig mindenfélét: nagyon fontosak voltunk, megszerveztünk, átcsoportosítottunk, tárgyaltunk és mítingeltünk, vásároltunk és ebédeltünk...este azonban party up! és hajrá...

    ...nagy, színes kavalkád, ahol semmit nem kell, de valóban mindent lehet. Dolgozunk, tanulunk, barátnők vagyunk, szeretők, feleségek, anyák. Jógázni járunk és pörköltet eszünk. Meséket szövünk (királylányokról, hercegekről, betartott határidőkről, nem hízlaló sütikről) és meséket hallgatunk (pontosságról, focimeccsek helyetti túlórákról). Boldogok vagyunk vagy épp sírunk. Dívák vagyunk és csak magunkkal törődünk, a következő pillanatban anyákká válunk (a szó szoros értelmében, vagy csak a pasink nem találja a margarint a hűtőben), majd kitör belőlünk az örök gyerek, és vattacukrot eszünk a Ligetben. Élvezzük az életet.

    Nem, nem kell döntened, és valószínűleg egyetlen skatulyába se férsz bele. Nincs egy arcod. Beszélgessünk...hogy érzed ma magad?

A belső iránytűdben bízz. Nem fog becsapni.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://goldenapple.blog.hu/api/trackback/id/tr42400287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ildi 2008.03.28. 11:47:36

Ma kicsit polgár(delegalábbismunkatárs)pukkasztós, stílusos, dívás, nemtörődöm, nőcis, péntekes vagyok.
Szürke, vékonyanyagú, mély kivágású, buggyos elejű tunika, fekete garbóval, fekete, masniszerű övvel, farmerrel és magassarkúval. Lázadásom jeléül a fekete garbóhoz nagy szemekből álló ezüstláncot vettem, duplán feltekerve.
Persze, ha most indulnék otthonról, már mást vennék fel... :)

Virgogirl · http://csecsebecse.blog.hu/ 2008.03.28. 13:39:20

Azt hiszem, a rajtam lévő fekete-piros összeállítás tükrözi a hangulatomat: élénk, lelkes, kicsit klasszikus, kicsit komoly.