HTML

Miről írok?

Sminkmesterként sminkről. Masszőrként masszázsról, protokollosként protokollról, bölcsészként kultúráról és NŐKÉNT...a világról. www.goldenapplestudio.hu

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Linkblog

Friss topikok

  • Izza Sandor: Hat igy is van (2015.10.26. 21:05) Tessék, csak beszélnem kellett róla
  • Mókusélet: Olyan jóóóóó ilyeneket olvasni.Különösen 23-tól felfelé....mondjuk a viharost nem ide sorolom :-) (2011.06.27. 16:28) 30 szösszenet
  • pancsolos: Ennek örömére megszámoltam az enyémeket.. 62. És kb 50db Sale e Pepe és Good Food... Vannak köztük... (2011.06.03. 18:27) Nos, a tegnapi listából semmi nem jött velem haza, viszont vettem
  • jikka: ó, a változás jó, a harminc meg nem is annyira rémes, hidd el, tapasztalat, és (nem) mellesleg a l... (2011.05.24. 21:03) Erről-arról
  • muzlid: @GoldenApple: Hát nem egy Salamender, de az ár/érték arány rendben van. (2011.05.18. 10:38)

Női vitaminok...smink, szépségápolás, masszázs, forró kávé. És még ki tudja, mi minden.

2008.01.25. 11:01 GoldenApple

Régi és új vonatokról

Címkék: ezisazis

Van egy nagyon kedves barátom. Félelmetesen okos a pasas, imádnivaló figura, a legnagyobb élettapasztalattal bír, amit valaha láttam. Fölöslegesen nem beszél – ezt a kijelentésemet még furcsábbá teszi az a tény, hogy igazából mindig beszél. De Attila sokakkal ellentétben nem csak beszél: MOND is valamit.

Az egyik (szokás szerint éjjelbe nyúló) világmegváltós beszélgetésünk során mesélt egy könyvről, amit olvasott.

 

Két férfi ül a pályaudvaron, a peronok végénél, és beszélgetnek, fontos dolgokról, semmiségekről, magasztosan, nevetgélve…összevissza, nemislények, ahogyjön. A pályaudvaron egymás után futnak be a vonatok, állnak meg a vágányok végénél, majd indulnak a nagyvilágba, és…és sosem üres az állomás. Újabb és újabb vonatok jönnek, mindig takarják egymát. Akkor látod meg az újabbat, mikor az előtte lévő már kirepült a nagyvilágba és mire az is nekiindul, már sok-sok szerelvény érkezik elé és mögé. Vonat vonatot takar. Ilyen egy barátság is. Ilyen egy beszálgetás is. Megunhatatlan, csak félbe-, de abba nem hagyható, egyre sokrétűbb és nagyon messzi tájakra visz.

 

Tegnap virágot és nagyon lélekmelegítő beszélgetést kaptam az egyik teljesen vadiúj, még-sosem-láttuk-egymást vendégemtől. A virágot azért, mert pár percet késett, a beszélgetést azért, mert jó volt, hogy találkoztunk. Érdekes ez – én masszíroztam, és mégis ő töltött fel engem: mosolygós, életvidám, kedves és nagyon emberi embr volt ebben a nagy kusza, szürke rohanásban. Pihenni jött és én pihentem.

Hazafele még beugrottam a Medvének csirkecombért, majd leparkoltam és elindultam a Körúton. Egy csokor rózsaszín tulipán, halványrózsa szalaggal átkötve - egy szösszenetnyi tavasz, mondta ő. Én csak baktattam hazafelé, kezemben a masszázstáska és a csirkecomb. Sütütt a nap. És én nagyon boldog voltam.


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://goldenapple.blog.hu/api/trackback/id/tr58311014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.