Kényszerszünet, mert várakozom, de legalább hírt adok magamról: nos, sűrű hét lesz ez is. A múlt hét is az volt, ez sem lesz egyszerű menet, de nem baj, egyszerre mindig csak egy napot kell túlélni, és nem szabad belegondolni, hogy mi vár még rám az elkövetkező napokban.
Jelentem, hamarosan megszűnik majd a honlapom és csak blogom lesz, most tervezik, én meg már most nagyon szeretem. Úgy fest, hogy beállok a sorba és lesz majd FB elérhetőségem is, meg Twitter is, meg tigris, na jó... ehh...
Legszívesebben most csak ülnék a Balcsi partján, áztatnám a lábaimat, nézném az eget és rozéfröccsöt innék málnaszörppel, vagy épp epret majszolgatnék és nézném a gyerekem, ahogy szaladgál.
Idén már a Balcsin is dolgozom, ha Füreden mész bulizni, sminkest már nem kell keresned!
