Nyafkamacska, ha úgy tetszik, de hidd el, nem tetszene. Ma minden összejött: csúnya, szomorú az idő, rengeteg a tennivaló, továbbá újra és újra rá kell jöjjek, hogy a telefonos ügyfélszolgálat nem az ügyfelet szolgálja. Nem szeretek teregetni, utálom, ahogy a fürdőszobai ruhaszárító alá be kell bújni és állandóan kiegyensúlyozni, hogy ne boruljon el egyik irányba sem: ezt viszont csak úgy lehet elérni, ha hagyod, hogy a vizes ruha hozzáérjen a hátadhoz. Grrrrrrrrrr.
Nincs kedvem takarítani és főzni sem, vasalni meg pláne, a kutyát el kell vinni oltásra és a bevásárlás se lesz egy leányálom: hónom alatt kutyakaja és a -minden háztartást vezető nő "utálom hazavinni" rémálma- a 1800 gurigás hárs/barack/kamilla illatú vécépapír.
Sminkboltba kell mennem (elfogyott a műszempilla), aztán tornáznom is kéne. Nyaffanyuffa vagyok és szomorkás, legszívesebben bebújnék a takaró alá, jól kisírnám magam, aztán minden jobb lenne. Elmúlna ez a sz@r is sz@rral van sz@rul lesz@rva hangulat. És mehetne tovább az élet.