Szarvasi arborétum, V. Magyar Borkör. Mi más?
Lényeg a lényeg, kocsival oda (Nyuszkó, én vezetek, mert oda kell érnünk - szerinted sem soviniszta, ugye?), ott örül, kipakol, csodálkozik. Hajókázik, arborétumot néz, a fák alatt kamarazenekari koncertet hallgat a fák között (Vivaldi madárcsicsergéssel?), majd éjszakai csillagcsodálás (profi csillagásszal meg távcsővel, meg minden), és kajakajakaja, figyelj, leírom (rövödítve, mindegyikhez csak egy bort írok, pedig hidd el, nem egy volt), hogy mit ettünk.
Ebéd:
- Harcsapaprikás sztrapacskával - Kékfrankos siller 2008. Font
Nem szeretem a halat. Szégyen, nem szégyen, a lazacot szeretem (ó, én szegény nyomorult), a szusit (tudom, hogy hal, de sózott, tengeri és kis adag), illetve az Iglo Kapitány halrudacskáit (ehhez ne fűzzünk megjegyzést, igen, tudom.)
Arról, hogy nem szeretem a folyami halakat nem házigazdánk tehet, sokkal inkább a 2 Oroszországban töltött év, mikor a halat hallal, bár itt megint egy ellentmondás, mert ott meg tengeri hal volt... Mi ez, ha nem halológia a köbön?
A sztrapacska viszont finom volt - házi juhtúró, házi tejföl.
Vacsi:
- Balzsamos-citrusos saláta spárgabimbókkal és bodzavirággal - Cserszegi Fűszeres 2008. Font
A citrusos az konkrétan pink grapefruit volt, anélkül a keserű hártya nélkül, csak a gyümölcshús. Spárgabimbók: épp csak megpárolva, frissen, ropogósan, ehhez madársaláta és rukkola, meg balzsamecet. És jércemell csíkok. Isteni volt a borral, friss, gyümikés, üde.
- Vaddisznó gyömbérrel és zöldborsóval - Cabernet Sauvignon Rosé 2001. Kaló és Chateauneuf du Pape 2000.
Erre annyira nem emlékszem. Biztos finom volt, de maradandó élményt nem okozott, vagy itt már beszippantott a bor:)
- Őz hátszín csipkesásával és medvehagymás puliszkával - Focosso 2000. fogalmamsincskitől, innentől már van némi szita a történetben
Őz oké, medvehagyma oké, puliszka oké, de mi a lófütty lehet az a csipkesása? Hangosan nem mertem megkérdezni, de más szerencsére igen, így kiderült, hogy a csipkesása egy csipkelekvár borral és fűszerekkel felfőzve. És megmarketingelt névvel ellátva. Viszont nagyon finom, tényleg.
- Bükki sajtok Sándor Tamástól
Csak egy párbeszéd, a kérdező az Uram. Nem kevés bor után.
- Gergő, milyen sajt ez?
- 3 hónapos, tehéntej.
- Kecskéből?
- Áfonyás gyümölcskenyér dióval - Turán főbor 2003. Kaló
Na ebből már semmit nem ettünk. Olyan szinten voltam tele, mint a duda, azt éreztem, hogy ha még egy falatot kell ennem, akkor meghalok, és az örök nyughelyem lesz az arborétum. Beszélgettünk még, elkortyoltuk az utolsó borokat is, majd mindenki aludni ment. Volna. Ha a Medve nem fdezte volna fel az emeleten lefóliázva az "áfonyás gyümölcskenyér dióval" című tételt. Egész éjszaka rájárt mindenki, mint egy osztálykiránduláson.
